Tévhitek a jógáról

Húsz éve tart a jóga diadalútja Európában. Hazánkban is egyre népszerűbb. Mégis sok hamis információ kering e méltán közkedvelt mozgásformáról.

 

Az egyik legelterjedtebb nézet szerint a jógát csak akkor érdemes elkezdeni, ha különösen rugalmas, mozgékony az ember. Tévedés. Egyáltalán nem akadálya a mozgásnak, ha kezdetben nem tudjuk egyenesen állva megérinteni a lábujjunkat, miközben lehajolunk. Hiszen éppen ez, vagyis a hajlékonyság fokozása a cél. Kedvező hatását már néhány óra után érezzük – többek között mozgékonyabbá, dinamikusabbá válunk.

 

Sokan úgy tartják, nem igazi sport, s így nem is olyan jótékony, mint a futás vagy az edzőtermi erősítés. Bizony ez sem igaz. A jóga határozottan befolyásolja a szervezet működését: csökkenti a vérnyomást, enyhíti a hátfájást, erősíti az ízületeket, rugalmasabbá teszi a gerincet, optimalizálja a belső szervek működését, enyhíti a stresszt és a depresszió tüneteit. Bizonyított továbbá, hogy a jógázók nehezebben híznak el, mert a rendszeres, speciális mozgás az egész életfelfogásukat, így táplálkozási szokásaikat is megváltoztatja. Az sem igaz, hogy a jógázók csak heverésznek, s a belső hangokat figyelik – egy-egy edzéssel több száz kalóriát eléget a szervezet. 

 

A mozgás az élsportolók edzéstervében éppúgy megtalálható, mint az amerikai katonák kiképzőprogramjában. Kétségtelenül hívei úgy tartják, hogy a lelki megtisztuláshoz vezető út egyikét jelenti, ám ennek kevés köze van a valláshoz. Belső békénket, harmóniánkat könnyebben megtaláljuk, ha rendszeresen végezzük a gyakorlatokat. 

 

A jógát bárki gyakorolhatja, mert kezdő és haladó változata is létezik. Legfontosabb elemei a testgyakorlatok, melyek célja az erősítés, továbbá az egyensúlyérzék, a rugalmasság és a kitartás fejlesztése. A mozdulatok nem egyszerűek, ezért oktató segítségével érdemes azokat elsajátítani. Vigyázat: könnyen megsérülhetünk, ha pontatlanul végezzük a gyakorlatokat!