Nyújtózz!

    

Miért nyújtsunk?

 

A nyújtás egyaránt hasznos sérülések utáni rehabilitációhoz és a sérülések megelőzéséhez.

Ha jól csináljuk,növeli a hajlékonyságot, és ez már magában csökkenti a sérülések kockázatát. Ennek magyarázata is egyszerű: ha egy izomcsoport nagyobb mozgástartományban képes mozogni, kevésbé valószínű, hogy sérüléseket szenved el mozgás közben. A sérülésekkel kapcsolatos állítások mellett nem árt tudni, hogy a rendszeresen és jól végzett nyújtás a sportteljesítményt is javítja, egyrészt a váll, nyak, hát lazasága a légzéskapacitást növeli, másrészt növeli a biomechnikai hatékonyságot. Kellemes mellékhatás a stresszes izomcsomóktól való megszabadulás, amely így akár a gyakori fejfájás megszűnéséhez is vezethet.

 

Az egyes emberek között nagyon nagy különbség van lazaság tekintetében. Ennek több oka is van, és az is fontos, hogy egy ember testén belül is lényeges eltérések állhatnak fent az egyes területek kötöttsége vagy lazasága tekintetében. A nem, kor stb. tényezőkön kívül szerepet játszik a genetika, az esetleges sérülések is. A lényeg az, és ez mindenkire vonatkozik, hogy a nyújtást sosem szabad siettetni. Ne várjunk nagy és lényeges változást rövid idő alatt, a cél mindig az eredmény fokozatos elérése. A gyakorlatokat kitartóan és rendszeresen végezzük hosszú ideig!Sokan vannak, akik nagy lelkesedéssel vágnak bele egy-egy programba, aztán két hét múlva abbahagyják, mert még nem tudnak lemenni spárgába. Ez nem megy ilyen gyorsan, legyünk kitartóak!

 

A rugalmasság, lazaság nem általánosan érvényes valakire, tehát az,hogy valakinek laza a felsőteste, nem jelenti azt, hogy az alsóteste is az. A lazaság mértéke ízületenként eltérő lehet. Ráadásul egy-egy pontnál is van különbség abban, hogy milyen irányokban mennyire mozgékony: ha egy előre irányuló mozgásnál lazák vagyunk, még lehetünk kötöttek egy hátra irányulónál ugyanazon az ízületen vagy ízületcsoporton.

Ne feledjük, hogy a megszokott gyakorlatokon kívül, amelyek általában a kar, váll, láb és csípő nyújtásában segítenek, más testrészeinken is van mit nyújtani. Nagyon lényeges a gerincközeli izmok, a nyak, a hát izmainak nyújtása is!

 

Rugalmasságunkat több tényező is befolyásolja.

 

*Belső hatások:

-A kapcsolódás típusa: vannak olyan helyek és irányok, amelyekben nem is kell lazának lennünk.

-Az ízületeken belüli ellenállás.

-Csontszerkezet, amely gátolhatja a mozgás kiterjedését.

-Az izomszövetek rugalmassága.

-A bőrszövet rugalmassága.

-Az izmok képessége arra, hogy ellazuljanak és összehúzódjanak, hogy elérhessék a legnagyobb mozgástartományt.

-A szövetek hőmérséklete. (a normálnál 1-2 fokkal magasabb belső hőmérséklet biztosítja a legnagyobb lazaságot)

-Izomtömeg, zsírpárnák. (ezek sokszor fizikai akadályt képeznek a gyakorlatok során)

 

*Külső hatások:

-Az edzés helyszínének hőmérséklete – a magasabb hőfok nagyobb rugalmasságot biztosít.

-A napszak: a legtöbben délután 3-4 után lazábbak vagyunk, mint délelőtt.

-Az esetleges sérülések utáni regenerálódás foka.

-Kor .(a gyerekek mindig lazábbak, mint akár már a kamaszok)

-Nem. (a nők általában lazábbak, mint a férfiak)

-Kitartás. (enélkül nem érhető el lazaság, hiszen a nyújtásokat nap mint nap, hosszú távon kell végezni)

-A használt felszerelések és a viselt ruha.

-Megfelelő hidratáltság .(enélkül is kevésbé vagyunk lazák)

-Mozgásmennyiség: azoknak az izmoknak a környezete, amelyeket nem használunk rendszeresen, és azok az ízületek, amelyeket nem mozgatunk a határig rendszeresen, mindenképpen kötöttebbé válnak.

 

 

A nyújtásnak több fajtája van, amelyek közül a legelterjedtebb és legbiztonságosabb a statikus nyújtás. Ez azt jelenti, hogy lassú mozgással érjük el az adott mozdulat végső határát. Eközben húzódást, nyúlást, de semmiképpen nem fájdalmat kell éreznünk az adott izomcsoporton. 

Nagyon fontos,hogy a gyakorlatokat nyugodtan, relaxáltan végezzük!